Szabadság: amit tudni érdemes

Az évi rendes szabadság a munkavállaló egyik alapvető joga. Jó, ha tudod, mennyi jár, és mi befolyásolja a mértékét – így könnyebben tervezel, és ellenőrizni tudod, hogy mindent megkapsz-e, ami jár.

Fontos: ez a cikk tájékoztató jellegű, nem jogi tanácsadás. A szabályok változhatnak, és minden helyzet egyedi – konkrét ügyben a hatályos Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) az irányadó, vagy fordulj szakértőhöz.

Mennyi az alapszabadság?

A munkavállalót évente 20 munkanap alapszabadság illeti meg (Mt. 116. §). Ez a teljes munkaidős munkaviszonyra vonatkozik; részmunkaidőnél és év közbeni be-/kilépésnél arányosan jár.

Az életkori pótszabadság

Az alapszabadságot életkor szerinti pótszabadság egészíti ki (Mt. 117. §). A pótszabadság az életkor előrehaladtával fokozatosan nő, így a szabadság összesen 30 munkanapig emelkedhet. A pontos lépcsőket a Mt. 117. §-a tartalmazza.

Egyéb pótszabadságok

Bizonyos élethelyzetekben további pótszabadság jár – például gyermek után (a gyermekek számától függően), a fiatal munkavállalónak, valamint egyes egészségügyi vagy munkakörülményekhez kötött esetekben. Ezek a jogcímek összeadódhatnak az alapszabadsággal és az életkori pótszabadsággal.

Hogyan lehet kivenni?

A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg, de figyelembe kell vennie a munkavállaló kérését is; évente meghatározott számú nappal a munkavállaló rendelkezik. A szabadságot a tárgyévben kell kiadni (a törvény szűk kivételeket enged). A ki nem adott szabadsággal kapcsolatos részletekben érdemes a konkrét szabályokat ellenőrizni.

Kapcsolódó útmutatók

• Munkajogi alapok álláskeresőknek
• A próbaidő szabályai
• A felmondás szabályai

Gyakran ismételt kérdések

Jár szabadság próbaidő alatt is? Igen, a szabadság a munkaviszony teljes idejére arányosan jár, a próbaidőt is beleértve.

Mi történik a ki nem vett szabadsággal? A szabadságot főszabály szerint a tárgyévben kell kiadni; a részletekre a Mt. rendelkezései irányadók.

Kifizethető pénzben a szabadság? Fennálló munkaviszony alatt általában nem – jellemzően a munkaviszony megszűnésekor kerül sor megváltásra.

Utoljára frissítve: 2026-07-30. Tájékoztató jellegű tartalom, nem jogi tanácsadás.